A hét, amikor csődbe mentünk és szárnyra kaptunk

Cikk Front kép - 280x185: 

Persze némi ellentmondás feszül a cím és a valóság között, lévén, inkább maradtunk a földön (ha nem is jószántunkból), de ha már itt voltunk, akkor inkább örültünk, mint búslakodtunk. Ez történ a héten a gazdaságban.

Szálltunk rendelkezésére

Nem túlzás állítani, a hét vezető gazdasági híre a Malév csődje volt. Nemzeti légitársaságunk kálváriájának több évtizedes története van, amely egyrészről külső (megváltozott nemzetközi politikai és gazdasági körülmények), másrészről belső (mostohaanyaként viselkedő állam) okok miatt jutott csődbe.  Ilyen ok volt többek között az elhibázott (mondjuk: csapnivalóan gyenge) üzletpolitika, a méreg drágán lízingelt, utast alig szállító gépek, vagy épp az utóbbi időkben már kezelhetetlen adósságállomány.  A kegyelemdöfést pedig valószínűleg már az unió vitte be, amikor határozatban mondta ki: a magyar állami dotáció uniós szabályokkal ütközött.

A pénteki csődöt mindenesetre még megelőzte a csütörtöki csődvédelemről szóló kormányhatározat. A cégnél (és a kormányban) tudhattak, sőt készülhettek is a csődre, lévén a gépeket már másnap Írországba, a lízingelő cég központjába repülték, ezt pedig meg kellett szervezni. Akárhogyan is volt, a Tel-Aviv-ban leszállt, majd onnan már vissza nem engedett gép elindította a lavinát, 66 év után leállt a Magyar Légitársaság üzemszerű működése. A pórul járt utasok pedig legfeljebb perelhetnek.

Hogy lesz-e magyar légitársaság a jövőben, még nem tudhatjuk. A kormány valószínűleg saját magát is győzködi az eltökélt nyilatkozatokkal, de erre esély a jelenlegi helyzetben nem sok van, valószínűleg egy rosszul szervezett pénznyelő miatt nem is fogja magát a közlekedési és gazdasági kormányzat összetörni. Egy biztos. A jelen helyzet legnagyobb haszonélvezői a héjaként megjelenő különböző európai fapados légitársaságok és ezen cégek anyaországai. Kérdés azonban, hogy ezek a vállalatok mennyire veszik figyelembe a magyar érdekeket is, és tudunk-e a jövőben példának okáért akár Marosvásárhelyre repülni.

Szállj, szállj, szállj fel magasra

A héten a forintot figyelők kapkodhatták a fejüket, rég hallott hírek érkeztek ugyanis a devizapiacról. Nemzeti fizetőeszközünk szárnyalt, az egyik legkelendőbb volt valuta volt a térségben. A piacok természetesen nem Matolcsy György könyveit forgatták mostanában rendszeresen, inkább a kedvező piaci hangulatnak és a beinduló jelentési szezonnak köszönhető, hogy ilyen népszerűek lettünk. Mielőtt azonban büszkén hátradőlnénk, tudnunk kell, hogy a forint erősödése ugyanolyan pénzpiaci folyamat része, mint a gyengülése.

Jó hír volt, hogy ismét életjelet ad magáról a magyar gépipar, beindult a Nabi Kaposváron (150 darabos megrendelést hívott le Los Angeles önkormányzata), a MÁV Gépészet pedig két új IC kocsival kápráztatja el a vasúti gépgyártás iránt rajongókat. Ez utóbbi kapcsán a VEKE már nem volt ilyen lelkes, ők több fórumon is azt kérdezték, hogy a MÁV Gépészet miért nem inkább a csapnivaló minőségben és mennyiségben végzett karbantartásokra koncentrál. A KSH híreinek is örülhetett az érdeklődő magyar hírolvasó, hiszen tovább bővült a külkereskedelem, igaz a többlet csökkent.

A héten megkaptuk a foglalkoztatottsági adatokat is, és bár kismértékben csökkent a munkanélküliség, az elemzők inkább stagnálást, mint javulást várnak az év során, az állástalanok aránya továbbra is a 11 százalék körül fog mozogni.

Johnny a hitelben

A héten tovább tartott a Lázás János - Erste magánháború. A hódmezővásárhelyi polgármester/országgyűlési képviselő/Fidesz-frakcióvezető ugyanis jó szabadságharcos módjára rá akarja bírni az Erstét, vegye ki a részét az árfolyamveszteségből adódó kockázatokból. Ezt a bank nyilván elutasította, akárhogyan is lesz, a gigászi harcról mi is beszámolunk majd.

A héten majdnem búcsút mondhattunk a maradék magán nyugdíjkasszáknak is. Van olyan pénztár, ahol már a végelszámolásról is döntöttek.

IMF a házban

Bár némileg háttérbe szorult, azért nem voltunk híján az IMF-híreknek sem. Egyre valószínűbb, hogy megköttetik a megállapodás, a részletekről azonban még keveset tudni. Az már azonban körvonalazódik, az egykulcsos adó nem lesz feltétel a tárgyalásokon, a kormány értelmetlen és érthetetlen ragaszkodása az adónemhez tehát meghozta a gyümölcsét, a neoliberalizmus egyik legfontosabb pillérje megmarad.

Az új Görögország

Portugáliának hála már nem mi szerepelünk a gazdasági híradások első helyén. A portugál állampapírokat csak 16 százalékos hozammal lehetett jegyezni, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladhatatlanok voltak az ország kötvényei, az ország a csőd szélén táncol. Érdekes, hogy a portugál adatok egyáltalán nem vették kedvüket a piacoknak, az S&P hitelminősítő ugyanis meglepő húzással, jó hírekről számolt be. A ház szerint az eurózóna válsága csak őszig tart, jövőre már a növekedésnek fogunk örülni. Reméljük, akkor is így fogják gondolni az istent játszó hitelminősítők. 

Bazsó Bálint

barikad.hu

(Fotó: airportal.hu)