Fél száz ember részvételével, megemlékezést tartottak a Hősök szobránál Dévaványa főterén, a Jobbik Magyarországért Mozgalom dévaványai alapszervezetének tagjai. A hatvanhat évvel ezelőtti II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájára emlékeztek.

(fotó: devavanya.com)Az ünnepségre a délutáni órákban már a lemenő nap mellet, az emlékmű előtt meggyújtott közel száz gyertya lángja mellett került sor, mely felidézte a Don víztükrének csillogását a jelenlévőkben. A megemlékezés a zászlók bevonulásával kezdődött, melyek között ismét láthattuk a karácsonykor felszentelt alapszervezeti zászlót. Az emlékezést a jelenlévők a himnusz eléneklésével kezdték, majd Séllei Zsigmond mondott egy rövid beszédet a II. Magyar Hadsereg küzdelméről, és tragédiájáról az 1943. január 12-én történt doni áttörésről. A beszédében kiemelte az asszonyok, az itthon maradott családtagok szerepvállalását, a családok szembesülését az akkori háború legszörnyűbb következményével; a gyermek, a hitves és a családfő elvesztésével járó tragédiát.

Emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy január derekán enyhülés legyen tapasztalható. Ez nem az időjárásra értendő, hanem egy olyan megemlékezésre melyet az egykori, és az azt követő, lélektanilag még mindig hasonló módon eljáró politikai elit nem néz jó szemmel.

Furcsa, szinte szokatlan rendezvény, vagy talán inkább csak megemlékezés volt ez a ma délutáni, de jó volt ott lenni és olyat hallani, amely nem szégyen, de könnycseppet csalt az ember szemére.

Séllei Zsigmond beszédében idézte Vitéz Somogyvári Gyula 1942 januárjában, szintén a keleti fronton írott versének egy részletét:

A boldog szunnyadókhoz Aludjatok,
Ti áldott hőseink,
Pihenj Te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög,
S ne bántson könny, mely értetek pereg.
Aludjatok csak Don menti holtak,
Folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok néma szent hadak,
Pihenni édes, pihenni jó,
Nyugtasson a Donnak halk zúgása,
Mint a Tisza folyó.

devavanya.com - barikád.hu