Mindennapossá váltak a verekedések, a lopások, rongálások a hajdúhadházi Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, mióta szeptemberben – az egy évvel ezelőtti legfelsőbb bírósági ítéletnek megfelelően – meg kellett szüntetniük a Kossuth utcai tagintézményt, ahol addig 198 halmozottan hátrányos helyzetű, zömmel cigány gyermek oktatását végezték. Csak csütörtökön három megvert gyermekről értesítették a Hajdú-Bihari Napló szerkesztőségét a szülők, akik attól való félelmükben, hogy további atrocitások érhetik a családjukat, kérték: nem írja le a lap a nevüket.

- Minden tőlünk telhetőt megteszünk, de nem állhatunk ott minden gyermek mellett. Hoztak egy ítéletet, s utána itt hagytak minket eszköztelenül, a beírás nem segít. Csak reménykedni tudunk abban, hogy fentről segítenek, mondjuk egy szigorúbb törvényi szabályozás bevezetésével – reagált Hajdu Marianna, az intézmény vezetője.

- Csáfordi Dénes igazgatóhelyettes a Hajdú-Bihari Napló ottjártakor elmondta: Épp, hogy fegyvert nem hoznak az iskolába, de azon kívül már lassan semmin se lepődünk meg. Cigiznek, pénzzel játszanak, padokat törnek, verekszenek még az órán is.

Amíg nem folyik vér, addig nem tesznek semmit

- Hátba rúgták a fiamat s ez már nem az első alkalom volt, hogy megverték az iskolában – telefonált a lap szerkesztőségébe egy felháborodott hajdúhadházi szülő, aki kérte, nevét nem írják le, mert tart a megtorlástól.

A Bocskai István általános iskolába járó gyermek elmondta: sokszor történik hasonló. Egy osztálytársa szerint – akivel szintén telefonon sikerült az újságnak beszélnie – a tanárok nem tesznek semmit, s inkább kiszökik az iskolából, minthogy megverjék, vagy megfenyegessék pénzt követelve a cigány gyerekek. – A néni mit csinálna, ha minden nap öten-hatan megvernék? – kérdezte szomorúan.

Szeptember óta a rendőrséggel szinte napi kapcsolatban áll a Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, amelyet egy évvel ezelőtt a szegregáció megszüntetésére ítélt a Legfelsőbb Bíróság. A folyosót kamerák pásztázzák, biztonsági őrök segítenek a rend fenntartásában. Az idén 198 cigány gyermeket integráltak a Kossuth utcai tagintézményből a Szilágyi Dániel utcai iskolába.

– A verekedések, a rongálások mindennaposak. Az órák nagy része fegyelmezéssel telik. A beírás már nem hat, mást meg nem tehetünk. A pedagógusok félnek. Fizikailag ugyan még nem bántották őket, de a fenyegetőző, szidalmazó gyerekek között olyan is akad, aki már
megjárta a javítót, mert néhány társával 13 évesen agyonrugdosott egy idős bácsit – mondta Hajdu Marianna, az intézmény vezetője. – Hoztak egy ítéletet, s utána itt hagytak minket esz- köztelenül. Nem állhatunk ott minden gyerek mellett – tette hozzá.

– A rendőrség sem tud addig hatékonyan lépni, amíg nem történik súlyos testi sértés – vette át a szót Csáfordi Dénes, igazgatóhelyettes. – Épp, hogy fegyvert nem hoznak az iskolába, de azon kívül már lassan semmin se lepődünk meg. Cigiznek, pénzzel játszanak, padokat törnek, verekszenek még az órán is – folytatta, megjegyezve: minden osztálynaplóban van egy külön fegyelmi füzet, mert annyi beírást adnak, hogy nem fér el a naplóban. Csak a közel- jövőben közel tíz fegyelmi tárgyalást tartanak. – Hatalmas a feszültség, s ezt még a szülők egy része is tetézi, akik ahelyett, hogy együttműködnének, fenyegetőznek. Úgy gondolják, ők az „igazságosztók” – hangzott el a beszélgetés során.

– Helyben nem tudunk mit tenni, így már csak abban bízunk, hogy hoznak valami szigorú törvényt, ami javíthat a helyzeten – mondta az igazgatónő. Hétfőtől a problémás osztályokban rendőrök tartanak előadást a gyerekeknek arról, milyen következményekkel járhat a mostani viselkedésük hosszú távon. Elindult egy iskola-, illetve egy családkoordinátori program is, melyben tíz szülő (cigányok és magyarok vegyesen) vesznek részt. Az utóbbiak a problémás osztályokban az órai munkában segítenek, míg az iskolakoordinátorok a nehezen kezelhető, problémás gyerekek szüleivel veszik fel a kapcsolatot. Eddig sikerrel – mondta Hajdu Marianna.

Hajdú–Bihari Napló – barikád.hu