Ha elmegy ahhoz a házhoz, megérti... (illusztráció)Rettegnek a faddi cigányok. De nem a "rasszista" helyi magyaroktól, vagy az Új Magyar Gárdától - hanem egy egy tbc-s cigány családtól, amely minden bizonnyal azért kapta el a fertőzést, mert a legelemibb higiéniai szabályokat sem tartják be - magyarul: mocskosak.

Félünk! Igenis félünk! Ezt ismételgeti Balogh Imre. Az 50 éves férfi feleségével a Tolna megyei Faddon, a Petőfi utcában lakik, szemben azzal a házzal, amelynek lakói közül nyolcan – egy 29 éves asszony és gyermekei – a tbc kórokozóját hordozzák magukban.

Az asszonyt január 20-a óta a szekszárdi kórházban kezelik, gyermekeit múlt pénteken szállították a mosdósi tüdőgondozóba. Megvizsgálták a családdal érintkező rokonokat, s közülük két gyereket és három felnőttet találtak tbc-gyanúsnak. Ez a két gyerek is Mosdóson van, a felnőttek a héten mennek kórházba.

"Mi is cigányok vagyunk, de mi másképp élünk"

A járványszerű tbc híre ijeszti Balogh Imrét és feleségét. Megtudva, hogy a tőlük tíz méterre élő család tbc-s, az önkormányzat e célra bérelt buszával Baloghék beutaztak Szekszárdra tüdőszűrésre. Most várják a vizsgálat eredményét.

– Velünk nem lehet baj, ugyan mi is cigányok vagyunk, akár csak ők – biccent a bajszos, madárcsontú Balogh Imre a szemközti porta felé –, de mi másképp élünk. A tisztaságra vigyázunk, és figyelünk magunkra.

A Petőfi utca lakói tartanak attól, hogy ők is megkaphatják a veszélyes kórt. A távolabb lakók is félnek:

– Amióta tudom, hogy tbc-sek vannak Faddon, kesztyűt húzok, ha boltba megyek vagy buszra szállok – vallja be egy kétgyermekes asszony a falu másik végében. – Félek, hogy egy tbc-s után megfogom a bolt kilincsét vagy a busz korlátját.

A helyi boltokban naponta többször fertőtlenítik a kosarakat és a kilincseket a tbc kitudódása óta.

Ha elmegy ahhoz a házhoz, megérti...

A község egyik vendéglőjében két férfi és két nő ebédel. Egyikük azt mondja:

– Ha elmegy ahhoz a házhoz, megérti, miért lettek tüdőbajosok. Annyi mocskot maga még nem látott. Naponta összejönnek egy vizes, levegőtlen szobában húszan-harmincan. Ez a tbc melegágya.

A megbetegedett család szomszédjában lakik a tbc-s nő apósa. Ez a ház siralmas állapotú, a két szoba egyikében nincs bútor, s a szemét kupacokban áll. A házigazda ingerülten beszél:

– Nem biztos, hogy a menyem tbc-s. Szerintem a Hajninak csak a sok cigaretta miatt foltos a tüdeje. Ez a felhajtás arra jó, hogy összeugrasszák a magyarokat a cigányokkal.

A Faddon meglévő ellentéteket a tbc híre felerősítette. A 4800 lakosú településen kirobbant konfliktusok az elmúlt években már többször adtak témát a médiának. Legutóbb január ban, amikor az elszaporodó bűncselekmények miatt 1600-an írták alá azt a kérést, hogy kapjon a település önálló rendőrőrsöt. A felháborodást kiváltó bűntettek elkövetőit már korábban letartóztatták.

Igazuk volt hét éve

Másfél éve a Magyar Gárda Faddra vonult, s a demonstráció a roma bűnelkövetők figyelmeztetésére szerveződött. Hét éve meg azért volt szó gyakran Faddról, mert a közeli Pakshoz tartozó Bedőtanyán összedőlt egy ház, amiben hat roma család lakott, s az új otthont kereső famíliák közül több is itt próbált olcsó portát venni. Ezt a helyiek – a bedőtanyaiak nagyon rossz híre miatt – egy ideig megakadályozták. Utóbb mégis Faddra települt néhány bedőtanyai. Attól, hogy a tbc-s család is Bedőtanyáról érkezett, sokan igazolva látják eddigi ellenszenvüket.

Fülöp János, Fadd polgármestere úgy látja: a tbc a feszültséget okozó konfliktusokat „turbózza fel”. A faluvezető szerint Faddon csak azt követően lesz nyugalom, miután valamennyi lakos átesik tüdőszűrésen, s kiderül, ki egészséges és ki nem. Ezt a vizsgálatot áprilisban végzik majd el egy idetelepített berendezéssel. Fülöp a tbc-s családról azt mondja:

Nincs garancia

– Amikor az asszonyról kiderült, hogy tbc-s, a férj elment szűrővizsgálatra, de a hét gyereket két hétig nem vitte el oda, hiába kapott újra és újra felszólítást. Arra hivatkozott, hogy nincs pénze. Adtunk neki előbb hat-, majd négyezer forint segélyt. Kevesellte. (sic!!!) Akkor buszt fogadtunk, és elvittük a családot és a rokonságot Szekszárdra, így derült ki, hogy még tizenhárman betegek. Eközben az aszszony, aki tudta, hogy tbc-s, háromszor hazaszökött a kórházból. Vajon mi a biztosíték, hogy az asszony és a rokonai végigcsinálják a terápiát, és nem fertőznek meg másokat?

Fülöp János tudja, hogy komolyan kell venni ezt a betegséget. Faddon ugyan évtizedek óta nem volt tbc-s, a betegség utolsó itteni halottainak egyike viszont a most 55 éves polgármester apja volt: őt 1959-ben gyűrte le a gümőkór.

nol.hu - barikad.hu