Kossuth LajosEgy szenzációs felvételen eredetiben (fonogáffal rögzítve) meghallgathatja Kossuth Lajos hangját. Magyarország kormányzója, aki a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja.

Októberben a fél magyar sajtó megkapta azt a levelet, amely azt állítja: Haynau anyja zsidó volt. A bejegyzésben megjelenik a forrás, megszólal a történész, csupán a levélküldő motivációja marad feltáratlanul - no, olyan sokat azért ezen sem kell gondolkozni.

SzéchenyiAz alábbiakban egy sajtóban sokat emlegetett, Széchenyinek tulajdonított idézet utáni többhetes hajszáról olvashatnak. Türelmetlenebb olvasók a szövegvégi összefoglalóból megtudhatják, ki valójában a mondatok szülőatyja.

gr. Batthyány Lajos: ő MINISZTERELNÖK voltÉjfél után két óra tájt tértek vissza a lelkészek ismét a halálraítéltekhez, kik igen megörültek nekik. Most már nem sok idő volt, hiszen az első kivégzéseknek már reggel 6-kor kellett megtörténniök s akkorra Istennel és emberekkel le kellett számolniok.

A trikolor rózsába fűzése először Franciaországban, a Bastille ostromát követő napokban terjedt el. A legenda szerint XVI. Lajosnak nyújtotta át Párizs polgármestere, a La Fayette márki által megálmodott kompozícióban az első kokárdát A fehér szín a monarchia, a kék és a piros pedig Párizs város színeit szimbolizálta. A mai formájában a csákórózsával áll rokonságban, mely a hadi viseletben a seregtestek megkülönböztető jelzése volt.

Pest, március 15. 1848.

Szabad a sajtó!...

Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy irnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarárai.
Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs... vagy van olyan együgyü, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?

A Nemzeti Múzeum - akkor...Kis képzeletbeli tudósítás, amelyet egy kereskedelmi tv adott adott volna 1848. március 15-én.

Jó estét, kedves nézőink! Bárdos Péter vagyok, Önök a Tilos TV rendkívüli híradását látják a mai zavargásokról. Azonnal kapcsoljuk helyszíni tudósítónkat, Sváby Gézát, aki kinn van a helyszínen. Szia Géza! Mi történik most az utcán?

A Pilvax kávéházAz Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848. március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket.

Szendrey Júlia: A harcias hitvesEurópa egyes részein még a XVIII. század végén is „tudományos” viták zajlottak arról, van-e az asszonynak nevezett lénynek lelke. A tárgykörben polemizáló tudós férfiak természetesen megállapodtak, hogy a nő alapvetően esendő, lélekkel nem bíró állat, a világ végén fel sem fog támadni. Egyetlen dolga a Földön, hogy dicső férfiakat szüljön. E felfogás, ha nem is ilyen sarkosan, a XIX. század közepéig Magyarországon is tartotta magát. Gondolkodóink egyetértettek abban, hogy a nő kizárólagos hivatása, hogy példás anya, jó háziasszony és odaadó feleség, férjének biztos támasza legyen. Minden egyéb dolog iránti érdeklődés, közéleti tevékenység az asszony természetes korlátain kívül esik.

Háromszínű lobogónk"Háromszínű magyar zászló, de kedves vagy nékem!
Bánatomban vigasztaló édes reménységem!
Piros vitézségét, fehér a hűségét,
Zöld jelenti a magyarnak minden reménységét."
A fenti katonadal az 1848-as honvédek egyik „doppingszere” volt. Ha elfáradtak, vagy elcsüggedtek a harctéren, elég volt rázendíteniük egy hazafias indulóra, hogy új energiák szabaduljanak fel gyengülő tagjaikban, s emlékezzenek magasztos feladatukra: küzdeni a szabadságért.

A híres12 pont1848. március 15-e a magyar történelem egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Az azóta eltelt közel 160 évben sokat változott a világ és benne Magyarország, de így vagy úgy minden évben megemlékezik az ország a 48-as hősökről, a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Politikai jellegű ünnepről lévén szó magától adódik, hogy a hatalmon lévő politikai rend minden időben igyekezett megtalálni legitimitását a márciusi eseményekben, felemelve vagy éppen elhallgatva egy-egy szereplő, gondolat jelentőségét.

A korabeli Nemzeti MúzeumA Magyar Nemzeti Múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentõs korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802. november 26-án gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenchez levélben fordult az engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó, gazdag nagycenki gyűjteményét, ezt a részben nyomtatott, részben kéziratos művekből álló könyvtárt, valamint pénzérmék, földrajzi térképek, képek s végül a magyar történelmet bármilyen szempontból érintő vagy ezekkel kapcsolatban álló címerek gyűjteményeit - a drága hazának - és a "közhaszonnak” ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.