Budapestet 1990 óta egy Demszky Gábor nevű ember irányítja. Illetve a mögötte álló balliberális tömb, amelynek egy része a homályban marad, másik része pedig a nyílt színi politizálás keretei között az SZDSZ és az MSZP soraiból kerül ki. Azóta eltelt húsz év. Húsz év alatt ezt a gyönyörű fekvésű metropoliszt olyan világvárossá lehetett volna varázsolni, amely a milliós lélekszámú nagyvárosok multikulturális auráját sikeresen ötvözhette volna azzal, hogy Budapest mégiscsak a magyarok fővárosa.

Vona GáborŐszinte csodálattal figyeljük egyébként, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr félévente újabb és újabb grandiózus tervekkel áll elő, és megizzasztja ezzel a Fidesz marketingosztályát, hogy az újabb és újabb ötleteknek milyen nevet találjon. Így hallottunk már uniópártról, nemzeti konzultációról, "ébresztő, Magyarország"-ról, új többségről, új kezdetről és most pedig a nemzeti együttműködés rendszeréről.

Kelet-Magyarországot jártam a héten. Azokat a választókerületeket kerestem fel, ahol a Jobbiknak esélye van arra, hogy megnyerje az egyéni mandátumot. Szinte mindenhol azonos a helyzet. Az MSZP leszerepelt, a Jobbik erős eredménnyel a második, a Fidesz pedig az első. A második fordulóra így nagyon leegyszerűsödött a helyzet. A szocialista párt kiszállt a versenyből, a mandátum sorsa pedig a Jobbik és a Fidesz között fog eldőlni. Ezeken a településeken mindenkinek azt kell majd eldönteni, hogy a környék problémáit melyik párt tudja majd szerinte megoldani. Az, amelyik az elmúlt 8 évben ölbe tett kézzel nézte végig, hogy Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai hogyan véreztették ki a hazánkat, vagy az, amelyik parlamenten kívüliként is bizonyította, hogy jóban, rosszban a magyar emberekkel van.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a kampánycsend alatt a barikad.hu-n semmilyen politikai tartalmú írás nem jelenik meg!

A Jobbik és ezen belül jómagam hajlandó vagyok a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Amennyiben az legalább ötpárti találkozó, akkor a Jobbik is ott lesz, de a legszerencsésebb az lenne, ha nem csupán Mesterházy Attila, hanem Ön is ütköztetné érveit velünk. Mondom ezt annak ellenére, hogy a Fidesz képviselője sajnos nem jött el a mai, vitával kapcsolatos kampányfőnöki egyeztetésre.

A nagykoalíció a háttérben már létrejött. Ellenünk, és azért, hogy a húsz év hazugságai, hazaárulásai soha ne kerülhessenek nyilvánosságra. Kövér László arról beszélt, hogy szükséges a szocialistákkal való összefogás. Bajnai megdicsérte Orbánt. Már a látszatra sem ügyelnek. Itt flörtölnek gusztustalan módon a szemünk előtt. Remélem, hogy sok ember jön rá mindenféle oldalról: becsapták. Nem kicsit, nagyon.

Félnek és rettegnek tőlünk. Kínjukban már a programunkból lopkodnak. Már az sem lepne meg, ha holnap Lendvai Ildikó és Kövér László közösen avatna Horthy Miklós szobrot. Miközben az ő oldalukon van a pénz, a média, a hatalom, a titkosszolgálatok, a fegyveres testületek, a nemzetközi támogatás, minden, mégis ők félnek. Hogy miért? Mert az igazság viszont a miénk.

Tisztelt Orbán Viktor Elnök Úr!

Engedje meg, hogy kampányuk színvonalából kiindulva félretegyek mindenféle naivitást, és Bayer Zsolt nyílt levele kapcsán ne a formába öntőnek, hanem személyesen Önnek, a tollba mondónak válaszoljak. Már csak azért is, mert engem a szüleim arra neveltek, hogy ha valakivel problémám van, azt ne másokon keresztül üzenjem meg, hanem vállaljam a véleményemet mindig, és mondjam azt az illető szemébe. Merthogy tisztességes magyar ember így intézi el a problémáit. Ön mégsem ezt tette. Nem semmibevétele ez még a saját szavazóinak is, elnök úr?

Sajnos a Jobbik szimpatizánsai ma az egzisztenciájukkal játszanak. Az elmúlt húsz év politikai harcai nyomán úgy alakult, hogy vagy MSZP-s, vagy fideszes intézmények vannak csak, s csak ilyen vezetők. Számukra a Jobbik közös ellenség. De híveinknek már csak áprilisig kell kibírniuk ezt az üldöztetést. - nyilatkozta Vona Gábor, a Jobbik enöke, államfőjelöltje a Kisalföld.hu internetes portálnak.

Vona Gábor a Jobbik elnöke, kormányfő-jelöltje a DunaTV vendége volt. A riporterhölgy kérdéseire válaszolva beszélt a Jobbik pénzügyeiről és a Radikális változás című programról kérdezte.

Ha a médiában Magyarországon egyenlő feltételek lennének, akkor a választást simán nyerné meg a Jobbik. De tudjuk, hogy ez nem így van, és ezzel megtanultunk együttélni. Nem siránkozunk azon, hogy elhallgatnak a tévékben, hogy össze-vissza hazudnak rólunk, és még lehetőséget is alig kapunk a válaszra. Inkább arra koncentrálunk, amiben erősek vagyunk. Természetesen lesz hagyományos kampányunk, szórólappal, plakáttal, matricával. Aztán az internet a Jobbik terepe. Az ugyanis egy demokratikus médium, mindenki elmondhatja a magáét. Nem véletlen, hogy jelenleg ott legyőzhetetlenek vagyunk.

A Jobbik kormányfő-jelöltje: Vona Gábor pártelnökHa megnézi, Bajnai Gordon nem Orbán Viktort akarja börtönbe zárni, hanem engem. Úgyhogy ez az ellenérzés kölcsönös is. A Fideszt illetően épp fordítva látom. Mi szakmai érvekkel vitatjuk a Fidesz politikáját, nem rágalmakkal, ahogy azt sajnos az ellenzéki párt szinte mindennap teszi.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem egy autó, hanem egy tucat vonat gázolt át, és mégis ez történik. A baloldal mégis pofoz, rugdos, a jobboldal meg mindenféle álszent széplelkűséggel kábítja. Mondjuk már ki: Magyarországot tudatosan és teljesen szétverték. A további pofonok és a fájdalomcsillapítók helyett ide végre radikális – az előző hasonlat szerint: műtéti – beavatkozás kell. És erre valóban csak a Jobbiknak van programja. Olyan dolgokhoz kell hozzányúlni, amelyhez a jelenlegi parlamenti pártok – bal- és jobboldal egyaránt – vagy nem mernek, vagy nem akarnak, vagy nem szabad nekik, vagy mindhárom. Ők csak pofont vagy algopyrint tudnak adni.

Ha a cseh vagy a lengyel elnök zsarolni merte egész Európát, akkor a mieink miért nem? Ha a csehek és a lengyelek ezáltal el is érték, hogy mentességet kaptak az Európai Unió alapjogi chartájának alkalmazása alól, akkor a mieink miért nem kértek valamit? És ami a legelszomorítóbb, hogy miközben az MSZP és a Fidesz vezetői azonnal belemennek a legdurvább politikai egyéjszakás kalandba is egy kis fejsimogatásért (mint az olcsó lotyók, ahogy a köznyelv mondja), addig a többi ország vezetője nagyon nagy árat kér még egy kapott kézcsókért is.

Egy fülbemászó dallam, egy tökéletes gitárszóló és néhány eltalált strófa ugyanis nem csak a lemez megvásárlására ösztönzi az embert, hanem egy egész világ felfedezésére. Aki Hungaricát és a többieket hallgatja, ha könyvesboltban jár, nem Spirót, Kertész Imrét vagy Friderikuszt teszi be a kosarába, hanem Wass Albertet, Márait, Adyt vagy Prohászkát. Aki Ismerős Arcok koncertre jár, az biztosan nem Ibizára vágyik a nyáron, hanem a Varságba.

Teljesen természetes, ha az elmúlt húsz év tapasztalataiból kiindulva sokakban felmerül a kérdés, vagy akár a kétely: mi a biztosíték arra, hogy a Jobbik az Országgyűlésben nem lesz ugyanolyan, mint az összes többi? Hiszen ezidáig mindig ez történt. A szép ígéretekkel, az andalító szavakkal teletömték a padlást, de a tettek pincéje mindig üresen maradt. Vagy ha tettek valamit, azt bár ne tették volna...

Vona GáborÉs végül az én dühöm nem Vona Gábor dühe, nem, hanem a már megszületett és majdan megszületendő gyermekeinkké, akik magyarként ebben az országban, ezen a földön akarnak tisztességes, dolgos és nyugodt életet. Ez az én dühöm tehát, és aki ezt nem érzi, az semmit nem érez. Akiben ma nincs meg ugyanez a fajta düh, akinek nem forr a vére ettől a szent dühtől, annak nincs vére, vagy nincs szíve, vagy nem magyar.

A bátortalan és a globalizmussal kollaboráló európai és hazai polgári politika szerint a liberális piacgazdaság helyett vissza kell térnünk a szociális piacgazdasághoz. A gondolat szép és andalító, körülbelül olyan, mint azt mondani a francia forradalom után, hogy térjünk vissza a lovagkorba. Romantikus, de hatalmas baromság. A szociális piacgazdaság nem más, mint a liberális piacgazdaság plasztikai sebészettel megszépített változata, amely ugyan ideig-óráig szépen mutat, de csupán a felszín más, a mélyréteg ugyanaz. Csak idő kérdése, hogy lentről a szenny mikor csúfítja el újra a felszínt. Aki ma szociális piacgazdaságról beszél, azt mondja: fogalmam sincs, mit kellene tenni, úgyhogy menjünk vissza a múltba.

A Jobbik lehet hatvan év után az első tisztán alulról szerveződő, az emberek hangját és akaratát hozó politikai szervezet a döntéshozás legmagasabb szintjén. A Jobbik, a nemzeti erő ilyetén megjelenésétől azért rettegnek annyira a multinacionális pártok, mert az nem csupán eggyel több frakciót jelent majd a padsorokban, hanem az egész, az elmúlt húsz évben kialakított, háttéralkukra, titkos nemzetközi megfelelésekre és politikusbűnözésre épülő rothadt rendszerünk széthullását.

A Jobbik mindenkire, aki ezekben az években és hónapokban a magyar nemzet ügyét elárulta a legszigorúbb büntetést fogja majd követelni. Jól gondolja meg tehát mindenki, hogy egy süllyedő hajó és annak hibbant és romlott kormányosai kedvéért tönkre akarja-e tenni saját jövendő életét!

Vona GáborEzzel a kijelentésével Ön azt a képzetet keltette, mintha a Jobbikkal kapcsolatban valamiféle jogi eljárásról vagy annak lehetőségéről tudomása lenne. Kijelentésének a fenti módon való megfogalmazását elfogadhatatlannak tartom, és kíváncsi lennénk az Ön véleményére azzal kapcsolatban, hogy feloszlathatónak tartja-e az ország tönkretételéért felelős SZDSZ-t és MSZP-t vagy éppen a felmerült sorozatos pénzügyi visszaélések miatt az OCÖ-t, esetleg a Mazsihiszt, amely működésével még a hazai zsidóság egy jelentős részében is megütközést kelt.